A Csepeli Turisták élménybeszámolóit valamint programjait olvashatod ezen az oldalon.
2014. június 18., szerda
2014. június 12., csütörtök
Látnivalók Kárpátalján (2014.05.01–05.04.)
Erre a kirándulásra – bevallom – nagy várakozással készültem. Talán nem voltam egyedül. Hiszen Árpád hadai 895-ben (vagy 896-ban) léptek e területre a Vereckei-hágón át. Az I. István idején megszervezett 45 vármegye közül Borsova (később Bereg) és Ung vármegye Kárpátalján található. Ettől kezdve Kárpátalja a Magyar Királyság szerves részét képezte. Az Árpád-korban a terület különböző hadjáratok kiindulópontjává vált. A XI. században többször került sor itt kun, illetve besenyő támadásra is egészen 1085-ig, amikor I. (Szent) László kiverte a betörő besenyő seregeket. A trianoni békeszerződés után az 1938. november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét Magyarország annektálta. 1944 októberében a szovjet hadsereg foglalta el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve deportálása a gulágokba.
Természetesen nem csak a történelmi jelentősége miatt vártuk érdeklődéssel ezt az utat, hanem egy kicsit aggódtunk is: vajon milyen most a politikai helyzet a polgárháborús Kárpátalján? De aggodalmunk felesleges volt: semmiféle atrocitás nem ért bennünket, csupa kedves és barátságos emberekkel találkoztunk.

Továbbutaztunk a következő pihenőig. Hortobágyon időztünk egy kicsit és a Kilenclyukú hídnál békakoncertet hallgattunk. Debrecenben is volt egy rövid megállónk, tettünk egy rövid sétát a városban.


Második napunk már Kárpátalján telt. Beregsuránynál némi várakozás után átléptük a határt és Husztra mentünk (neve a Husztica patak nevéből származik). A romvárat csak messziről láttuk, viszont a Nárciszok völgyét bejártuk.






Utolsó napunkon egy kis városnézés után elköszöntünk Mátészalkától, majd Nyíregyházára mentünk. Egy kis városnézés után körülnéztünk a Sóstó környékén, de sajnos úgy elromlott az idő, hogy rövidre sikerült a séta. Mezőkövesden a Zsóry fürdőben melegedtünk át, majd hazafelé vettük az irányt.
Készítette: Bottyán Éva
Pilisi piknik (2014.04.12.)


Csobánka az Oszoly-csúcs alatt helyezkedik el. Az Oszoly-csúcs (328 méter) fehér sziklafala a község minden pontjáról látható. Az Oszoly sziklafala országosan ismert és látogatott sziklafal, kiváló terep a gyakorlásra. Most is „találkoztunk” sziklamászókkal.
A csúcs meghódítása után megpihentünk egy kis kocsmában, majd továbbutaztunk Pilisborosjenőre.
Kutatások bizonyítják a solymári és a Mackó-barlang eszköz-leleteire alapozva, hogy e vidéken ősember is élt. Késő bronzkori urnasírok kerültek elő a község Malomdűlő nevű részén. A római korból több útvonal, például a mai Szőnyből Aquincumba vezető egyik út a településen át vezetett, ép részlete található a Nagy-Kevély alján. Lazareth településrészen római sírokat, másutt érméket találtak. E korból származik a település Vinidinum neve is.

Az egri vár másolata a Pilisben, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában fekszik, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához. A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, amelyet rögtön újjá is építettek. A film elkészülte óta magára hagyatva pusztult. A forgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbe hozatta.
Bebarangoltuk a várat, nyitott szemmel is „láttuk” magunk előtt a filmbéli várvédő jeleneteket.

Lassan véget ér ez a nap is, így hazafelé vettük az irányt. Előbb azonban megálltunk Etyeken és részt vettünk egy hamisítatlan vidéki pikniken, élveztük a finom borok és harapnivalók illatát-zamatát.
Készítette: Bottyán Éva
A beszámoló itt letölthető PDF-ben
Hegyen-völgyön a Budai hegységben (2014.01.18.)
Egy
szombati napon a januári tavaszban a Budai hegységben barangoltunk. Fogaskerekűvel
mentünk a Széchenyi hegyig, innen kisvasúttal a Virágvölgy állomásig utaztunk.
Virágvölgytől Budakeszire sétáltunk.
Készítette: Bottyán Éva
2014. június 6., péntek
Garda-tó környéki kirándulás belépők
A kiránduláson a következő belépők várhatóak. (Az árak tájékoztató jellegűek, a pontos ár a helyszínen derül ki! Ahol volt ott a csoportost vettem figyelembe,)
Lussari felvonó kb 10 EUR
Canezei felvonó kb 10 EUR (Ezt nem találtam meg, a Lussari árával számolok)
Varone vízesés 4 EUR
Arco vár 3 EUR
Malcessine felvonó 15-22 EUR (Kétféle árat találtam 15 ill 18-22 EUR)
Malcessine vár 6 EUR
Sirmione vár 5 EUR
Verona aréna 4,5 EUR, dóm 3,5 EUR
Lussari felvonó kb 10 EUR
Canezei felvonó kb 10 EUR (Ezt nem találtam meg, a Lussari árával számolok)
Varone vízesés 4 EUR
Arco vár 3 EUR
Malcessine felvonó 15-22 EUR (Kétféle árat találtam 15 ill 18-22 EUR)
Malcessine vár 6 EUR
Sirmione vár 5 EUR
Verona aréna 4,5 EUR, dóm 3,5 EUR
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)