A Balaton minket vár

A Balaton biztosan várt bennünket, de nem strandidővel! Sajnos, csak lábat áztattunk benne, mert az idő nem volt túl kegyes hozzánk, de ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük sorban, merre is jártunk ezen a mérsékelten napsütéses szombati napon?
Veszprém felé vettük az irányt. Először túrázni akartunk, reménykedve abban, hogy délutánra strandidő lesz.

A cél az Endrődi Sándor kilátó elérése volt. A kilátótorony 1972-ben épült és Endrődy Sándorról, a XIX. század híres költőjéről nevezték el, aki Alsóőrsön élt. A fából készült építmény erkélyéről páratlan kilátás nyílik a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére. A kilátóhoz a Csopakról induló, a Nosztori völgyön át vezető, majd az erdőben folytatódó kék jelzésű túraútvonalat követve jutottunk el. 

Paloznakra érve láttuk, hogy a Tájház udvarán pezsgő élet folyt: a gyerekeket a fazekasság rejtelmeibe avatták be lelkes hagyományőrzők, és akik nem túráztak, a Tájházat is megnézhették. 

Ezen a vidéken mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt". A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovas-sír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.

A lakóház a XIX. sz. elején épült. A kiállítási anyag egy XIX. századi református parasztcsalád életét mutatja be.

Következő úti célunk Balatonalmádi volt, ahol a Szent Imre plébániatemplomot és a Szent Jobb kápolnát néztük meg.

Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébániatemlom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra

A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb kápolna, Róth Miksa – Szent Istvánt ábrázoló – aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával.

Mivel a strandidő továbbra is váratott magára, ezért csak lábat áztattunk a Balcsiban Balatonfűzfőnél, a Tobruki Strandon. Néhányan lángost ettek, söröztek, egyszóval azért elütöttük az időt. 

 A „strandolás” után választani lehetett a veszprémi városnézés és a Veszprémi Állatkert megtekintése között.

Készítette: Bottyán Éva

Beszámoló letöltése pdf-ben